A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondta az mta.hu-nak Pléh Csaba, aki szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a pedagógusok innovációs erejére. A járványhelyzetben elsajátított képességek megőrzését és fejlesztését a Magyar Tudományos Akadémia egy gyakorló tanárokat és kutatókat összefogó, folyamatosan és hivatásszerűen tantervfejlesztéssel foglalkozó intézet alapításával és működtetésével támogathatná.
Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnökeként mik a tapasztalatai a közoktatás jelenlegi, távoktatási rendszerben való működéséről?
A járványhelyzetből fakadó feszültség az oktatásban valójában arra mutatott rá, mi mindenre képesek a pedagógusok és az iskolarendszer, amelybe most beleértem a diákokat és a szülőket is. Eleinte úgy tűnt, a távoktatás káoszt és összeomlást okoz. Ezzel szemben kiderült, hogy a tanári innováció mértéke és a szülői, családi fogadókészség is meglehetősen nagy. Az egymással intenzíven együttműködő pedagógusok rengeteg tartalmat kutattak fel, sok újat is készítenek, nagyon sok módszertani innovációval állnak elő, miközben már létező alkalmazásokat sajátítottak el készségszinten. Ez ugyan sok stresszel és olykor komikus mozzanattal járt, számomra a legmeghökkentőbb mégis az, milyen sok, kevéssé kihasznált kezdeményezőkészség és önállóság rejlik az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban. Ahhoz képest, ahogy az utóbbi tíz évben egyre inkább centralizálódott a magyar oktatás irányítása és ennek megfelelően a szerveződése, itt most a drámai körülmények miatt egy decentralizált helyzet jött létre. Nagyon sok energia szabadul fel, az új eszközök, felületek és az új módon bemutatott tartalmak kezelése során pedig mind a diákok, mind a tanárok nagyon sokféle új tudásra tesznek szert.
Tovább a cikk folytatásához>>
Forrás: mta.hu
